Szótár. — Debreceni Egyetemi Kiadó: Debrecen University Press, 2015. — 473 o. — ISBN: 978-963-318-502-5.
A magyar helynévkutatásban a 19. század eleje óta jelen van az a törekvés, hogy a Kárpát-medence valamennyi helynevét összegyűjtse, és a névanyagot a tudomány, illetve az érdeklődő nagyközönség számára hozzáférhetővé tegye. E téren az első jelentős lépést Pesty Frigyes tette meg 1864-ben, amikor Magyarország valamennyi településének elöljáróságához felhívást intézett azzal a céllal, hogy a falvak, városok teljes helynévanyagát egybeállítsa, s a nevek múltjáról, eredetéről való tudást is feltérképezze. E helynévgyűjtés eredményeképpen megyénkénti elrendezésben igen gazdag kéziratos helynévanyag állt egybe, amelynek egy része aztán jó évszázad múltán könyv formájában is napvilágot látott.
Az országos szinten végzett helynévgyűjtő munka csak az 1960-as években kapott új lendületet, amikor ezt a törekvést a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete felkarolta. Az ezt követő évtizedekben folytatott nagyszabású munkának köszönhetően az ország mintegy kétharmad részére vonatkozóan gazdag megyei, járási névgyűjtemények jelentek meg. Ezt követően azonban a helynévgyűjtés lelassult, majd lényegében megszűnt, az elkészült gyűjtemények közül is számos kéziratban maradt, s így nagy, megyényi területek máig feltáratlanok névtani szempontból. A fehér foltok között ott találjuk Hajdú-Bihar megyét is, ahonnan csak az egykori Polgári járás helyneveit tartalmazó vékony füzetecske jelent meg. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyneveinek közzétételét a debreceni egyetem és a nyíregyházi főiskola magyar nyelvészei vállalták magukra. E vállalás eredményeképpen Mező András, Kálnási Árpád, Jakab László és Sebestyén Árpád munkájaként — az MTA Nyelvtudományi Intézete kiadványaitól némileg eltérő formában — napvilágot látott öt járási kötet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területéről. Ezek mellett azonban ez idő tájt számos kéziratos munka (szakdolgozat, doktori értekezés, diákköri és szemináriumi dolgozat) készült a térség helyneveiről, jórészt egy-egy település névanyagára vonatkozóan. E kéziratos munkákra mint fontos forrásokra az itt feldolgozott települések helynévtárának egybeállításakor is megalapozott bizalommal támaszkodhattunk.
Könyvünk és a vele párhuzamosan közzétett online adatbázis reményeink szerint nemcsak a tudományos kutatás céljait segítheti, hanem anyaga a mindennapi élet számos színterén is sokféleképpen hasznosulhat. Szolgálhatja a nemzeti örökség védelmét, az oktatás és a közművelődés
csatornáin keresztül a nemzeti és a lokális identitástudat erősítését. Segíthet gyakorlati feladatok megoldásában: támaszkodhatnak rá az önkormányzatok a hivatalos névadói tevékenységük során; készülhetnek a felhasználásával a maiaknál nyelvileg hitelesebb térképek stb.
Jelen kötet, a Hajdú-Bihar megye helynevei 1. A Hajdúböszörményi és a Hajdúhadházi járás helynevei című munka amellett, hogy a helynévgyűjtés és ‑közzététel mintegy fél évszázados törekvéseibe szervesen betagozódik, egyúttal bizonyos újításokat is alkalmazva készült el. A kötetben a címben jelzett térség öt településének (Hajdúdorognak, Hajdúböszörménynek, Téglásnak, Hajdúhadháznak és Bocskaikertnek) a teljes történeti mélységben egybeállított helynévanyagát adjuk közre: a legkorábbi okleveles források adataitól kezdődően a 2010-es években végzett élőnyelvi gyűjtések anyagával bezárólag. A névanyagot egyidejűleg a Magyar Digitális Helynévtár online adatbázisban (http://mdh.unideb.hu) digitális formában is közzétesszük. A digitális állományok elkészítésének munkálataiba évek óta igyekszünk egyetemi hallgatókat is bevonni. Ehhez szervezeti keretet elsősorban a részvételükkel rendszeresen megszervezett nyári adatbázis-építő táborok és a különböző pályázati források biztosítanak.
E kötetet a Hajdú-Bihar megye helyneveit közzétevő sorozat első darabjának szánjuk. A további kötetek az ittenihez hasonló módszerrel az egyes járások településeinek teljes helynévanyagát mutatják majd be. Ezek megjelentetését lehetőségeink függvényében folyamatosan tervezzük.